Belépés

Regisztráció

Kérjük, adja meg szerződése megkötésekor rögzített email-címét. A regisztrációt csak az email-címhez tartozó, aktív szerződés esetén tudjuk engedélyezni.
Pannon Safe
Pannon Safe
Blog > Vállalkozói biztosítás > Nagyvállalatok vészhelyzeti stratégiája

Nagyvállalatok vészhelyzeti stratégiája

Miközben a koronavírus láthatatlan veszélyként lebeg mindenki feje fölött, a termelésleállások, a kijárási korlátozások és tiltások következtében más, sokkal látványosabban érzékelhető problémák kezdenek begyűrűzni a világba és a hétköznapokba. Ezeknek viszont szinte semmi köze nincs az emberek egészségügyi állapotához. 

A gazdasági lassulás azonban egy- egy emberre levetítve lehet, hogy sokkal kedvezőtlenebb fényben tünteti fel az elkövetkező időt, amiben helyreáll a rendszer és végül minden visszatér a normális kerékvágásba.


Számít a munkaerő, de pénz kell a megtartásához

A munkáltatók nem szeretnék elveszíteni az alkalmazottaikat, hiszen a krízishelyzet elmúltával tőlük remélik a gyors termelés helyreállását és piaci szerepük megtartását. Azonban már több gyárból kénytelenek voltak százasával elbocsájtani a munkásokat, és pontosan az ilyen jellegű folyamatok azok, amik miatt jobban megérezzük a gazdasági helyzet instabilitását.
Mindazonáltal egy nagyvállalat szempontjából a felmondások egy fontos stratégiai döntés részei, amit kényszerhelyzetben kellett meghozniuk, hogy a cég hosszú távon is fennmaradjon.


Tervek minden mennyiségben

Minden cég működéséhez stratégiaalkotásra van szükség. A különböző forgatókönyvek nemcsak vészhelyzet esetére vonatkoznak, hanem a piaci változások lekövetésére is. Ezekhez pedig nélkülözhetetlen, hogy a szervezet irányítói teljes mértékben tisztában legyenek a termelési folyamatokkal és lehetőségeikkel, illetve azzal, hogy milyen kockázatok merülhetnek fel a vállalat működtetése közben.

A kockázatmenedzsment többlépcsős folyamat, melynek első lépéseként fel kell mérni az adott vállalat sebezhetőségét, fenyegetettségét és vagyontárgyait. Majd ezeket ki kell értékelni, és meghatározni az elfogadható kockázati szintet. Látni kell, hogy a szervezet folyamatai, hogyan kapcsolódnak össze a környezettel, a partnerekkel és a szervezet működését kiszolgáló más cégekkel.

 

A helyzet feltárása után ki kell alakítani egyfajta védelmet, ami alkalmazkodik a jogszabályi környezethez és gazdaságilag is megalapozott működést tesz lehetővé. A vészhelyzet esetére megalkotott válaszintézkedések keretrendszerét pedig állandóan felül kell vizsgálni, alkalmazkodva a folyamatos változáshoz.


A kockázattal mindig szembe kell nézni

Egy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen íródott tanulmány alapján  a kockázatok több csoportba sorolhatóak. Ezek lehetnek stratégiai, környezeti, piaci, pénzügyi, működtetési és megfelelősségi kockázatok. A kockázatok nem minden esetben a veszélyt jelentik, hanem olyan lehetőségek kimenetelét, amelyek adott helyzetben és feltételek mellett, negatív következményként előre kiszámíthatóak.

Bekövetkezésükre pedig az elemzések és a stratégiák folyamatos alakításával fel lehet készülni, hogy a lehető legkevesebb veszteséggel tudjon a vállalat átvészelni egy nem túl kedvező időszakot.

Kockáztatni sokféleképpen lehet, de veszíteni csak egy módon

A stratégiai kockázat nem jelent mást, minthogy a lehetséges veszélyforrás abból fakad, ha az adott vállalat rosszul megválasztott terv mentén halad. Ennek számos példái közül meg lehet említeni a munkavállalók elégedetlenségének figyelmen kívül hagyását vagy a piaci változások lereagálásának hiányát.
Az elemi csapások figyelembevétele a környezeti kockázatok csoportjába tartozik. Ennek elemzése a termelésben való kimaradást és fennakadást okozó természeti katasztrófák számításba vétele az adott régióra vonatkozóan. Valamint a lehetséges következmények, illetve károk kikövetkeztetése.
Az elemi csapásokból fakadóan a működési folyamatok is veszélybe kerülhetnek. A működési kockázat a folyamatokat elemzi, de nemcsak kívülről érkező befolyásoló tényezőket veszi számításba, hanem a belső tevékenységek megfelelő hatásfokát is elemzi.

Egy nagyvállalat nem hagyhatja figyelmen kívül azt sem, hogy mit képvisel a saját ügyfeleinek és beszállítóinak a körében. A megváltozott igények, illetve problémák megfelelő vagy nem túl hatásos kezelése a piaci kockázatok közé sorolhatóak.

Pénzügyileg veszélyt jelenthetnek a nagyszámú sikertelen beruházások és más, rosszul felmért kiadások. Az így szélnek eresztett pénzt nehezen lehet újra visszatermelni és kigazdálkodni, ami egybecsenghet a stratégiai kockázat lehetőségeivel. Ide tartozik még a biztosítás és a nem megfelelő fedezet hiánya, továbbá a felelősségvállalás.

A jogilag és módszertanilag nem helyesen működő vállalatok is kockázatot jelentenek saját maguk számára. Ez a kategória a megfelelősségi kockázat típus, ahol az kerül számításba, hogy a cég háza táján rendben van-e minden, és a hitelességének kérdése is elvitathatatlanná válik.

Az optimizmus addig tart, amíg a legtöbb jó dolog

Megfelelő kockázatelemzéssel a különféle hiányosságok és gyenge pontok észrevehetőek, orvosolhatóak. A biztosításkötést a nagyvállalatoknál törvényi vagy szerződési kötelezettség írhatja elő, illetve, ha ez nyújtja a leggazdaságosabb megoldást. Általában a kisebb bekövetkezési valószínűséggel rendelkező, de nagy hatású kockázatot célszerű egy körültekintően kiválasztott biztosítással üzleti biztosításokkal foglalkozó társaságra áthárítani.

Ebben az esetben tehát a biztosítási szerződés keretén belül, a biztosító meghatározott díj ellenében átvállal mindaz kockázatot, melyet a vállalat nem kíván vagy nem tud megtéríteni, meghatározott vagyontárgyakra, vagyonértékű jogokra, illetve kötelezettségekre.

A döntéseknek sok mindenhez kell alkalmazkodniuk

Láthatjuk, hogy egy nagyobb vállalat elég széles spektrumon készíti elő a stratégiáit a különböző eshetőségekre. Viszont az egyes forgatókönyvek nem minden szituációban tudnak lefedni egy adott esetet, csak nagyjából körvonalazzák az intézkedések menetét. Ebből a szempontból vizsgálva a különböző helyzeteket, a vezetőktől megkövetelnek egyfajta rugalmasságot, ami azt igényli, hogy a stratégia, mindig az aktuális feltélekhez idomuljon.

A koronavírus idejére vonatkozó törvényi és egészségügyi intézkedések, ugyanúgy kötelezik az igazgatóságot a hatályba lépő rendeletek betartására. Ezek az intézkedések mind kalkulálva vannak stratégiailag, amiben szerencsére a 21. század Európájában a munkaerő egészsége és annak megőrzése elsődleges szempont.

Sok helyen találkozhatunk globális cégeknek a munkavállalóikhoz intézett felhívással , amiben nemcsak az állami egészségügy által foganatosított óvintézkedések ismétlése olvasható, hanem a cég további működésének fenntartására tett kijelentések.

Gondoljunk mindenre, és maradjunk rugalmasak

Egy hirtelen bekövetkezett katasztrófára nem lehet felkészülni teljes mértékben. De egy világméretű járvány esetére már talán több lehetőség marad arra , hogy egy nagyvállalat készletet és tartalékot halmozzon fel.

A kiemelt alapossággal megkötött biztosítások magukban foglalják az üzemi leállással járó káreseteket, amelyek egy hosszabb termelés pénzügyi kiesését kompenzálhatja. Ebbe beleszámíthatók a felmerülő állandó költségek, mint például a közüzemi díjak és a munkabér. De ide számít az elmaradó haszon és az üzemszünettel kapcsolatos többletköltségek is. Ez a szerződésben foglaltakon és a megállapodott díjon múlik.

Egy-egy üzem leállítása igen kellemetlen azoknak, akik benne dolgoztak. Azonban a vezetőknek muszáj gazdaságilag ilyen és hasonló döntéseket hozniuk, mert a jövőben, ha újra akarják indítani a termelést, csak a tartalékaikra számíthatnak, meg arra a pénzre, amit a biztosító fizet nekik.

A későbbiekben normalizálódott gazdasági helyzetben újra felosztásra kerülhetnek a piacok. Ebben pedig nagy szerepe van a gyorsaságnak és annak, hogy ki, milyen gyorsan hamar tud minél több folyamatot újra mozgósítani.