A tavasz beköszöntével nem örülhetünk felhőtlenül a napsugaraknak, hiszen a télen lehullott jelentős hómennyiség most indul csak olvadásnak. A hegyekben is enged már a hideg idő és a patakok egyre jobban felduzzadnak. A hegyekben fekvő, vagy az árterületen lévő falvak minden tavasszal ki vannak téve az árvízveszélynek.

Egész Európában Magyarországon a legnagyobb az árvízveszély, még Hollandiát is megelőzzük: nálunk 23%, Hollandia területének pedig 19%-a árterület.

Mégis kb. 3 millióan laknak biztosítatlan ingatlanban, figyelmen kívül hagyva a veszély tényét.

A lakásbiztosítások nagy része az alapvető biztosítási eseményekre szól, mint a csőtörés, tűzkár, villámcsapás és a többi jól ismert eset, amik között nem feltétlenül szerepel az árvíz okozta kár.

Miért nem tájékozódunk alaposabban?

A telefonos biztosítás kötés során örülünk, ha vége a szóáradatnak.
Személyes biztosítás kötésnél nincs idő mindent végigolvasni.

Egy jól felkészült szakember feladata felhívni a figyelmünket arra, hogy mit NEM tartalmaz a lakásbiztosítás. Hiszen számtalan szolgáltatást foglal magában, mi mégis azzal kerülünk bajba többnyire, amire nem terjed ki a kockázatviselés.

Amennyiben az árvíz szempontjából veszélyes zónában van az ingatlanunk, lehet, hogy drágább, kiegészítő opciót kell választanunk az alap lakásbiztosításunk mellé, ám hosszú távon megéri a havi pár száz forintos különbség.

Mi a teendő árvíz esetén?

Az első és legfontosabb az időben tett bejelentés. Ezt követően a biztosítók gyorssegélyt utalhatnak ki, hogy a kárenyhítés minél korábban megtörténjen.

Árvíz esetén jellemző, hogy csak az áradás levonulása után jelennek meg a tényleges károk:lehet, hogy a víz nem tört be éppen a házba, de a megemelkedett talajvíz szinttől a falak megszívják magukat, megsüllyedhetnek és a vakolat pár nap múlva mállani kezd.

A biztosítók éppen ezért csak a teljes kár felmérése után fogják kifizetni a megítélt kártérítési összeget.