A klímaváltozás az elmúlt évtizedek háttérben lebegő, ködös feszültségéből mára realitássá vált. Naponta jelennek meg cikkek a világsajtóban, amelyek az extrém időjárási jelenségekről vagy erdőtüzekről számolnak be és a mindennapi beszédtémáink közé is begyűrűzött a kérdés. 

A tudományos jóslatok és makrogazdasági prognózisok mellett azonban viszonylag kevesebbet hallunk arról, hogy saját személyes életünket és pénzügyeinket hogyan érinthetik a megjövendölt éghajlati változások.

Árnövekedés és hiány az élelmiszeriparban

Az éghajlatváltozás egyik legfontosabb hatása az általános árnövekedés lehet, amely a jóslatok szerint szinte minden szektort érint majd. Ennek több oka is van.
A klímaváltozás kiszámíthatatlan és szélsőséges időjárási eseményeket hoz majd magával, amelyeknek komoly hatásai lesznek egyebek között az élelmiszeriparra és az egyes országok infrastruktúrájára is.

A heves áradások, hirtelen viharok és óriási szárazságok jócskán károsítják a mezőgazdasági termékeket. Ha a terményt elmossa az eső, vagy éppen a sivatagi szárazságban vész el a növények fele, az érthető módon jelentősen feljebb viszi a „megmaradtak” árát.

Sokan találkozhattunk már az interneten keringő rémhírekkel, melyek szerint pár éven belül le kell mondanunk a kávéról vagy a kakaóról. Ezek a jóslatok könnyen valóra válhatnak a dél-amerikai és afrikai termelés ellehetetlenülésével. Ha pedig mégsem szűnik be ezeknek a jól megszokott cikkeknek az előállítása, a termékek ára az egekbe szökhet.

Mindemellett az árak növekedésére lehet számítani éppen a fenntarthatóság melletti küzdelem miatt is. A világ kormányai egyre több fenntarthatósági intézkedést vezetnek be, amely rövidtávon megemeli a termelési költségeket, ezt pedig a cégek nagy százalékban a fogyasztókra kénytelenek áthárítani.

Növekvő utazási költségek

A klímaváltozás következtében megváltozik az is, ahogyan az utazásra gondolunk. Ma már teljesen természetes egy évben akár többször is repülővel külföldre utazni és korábban a világtól védett területeket felfedezni. Ennek költsége azonban a jövőben nagyon megemelkedhet.

Egyrészt egyre több ország igyekszik megvédeni ökológiailag értékes területeit az ökoturizmus fokozásával, illetve az hagyományos turizmus visszaszorításával. Másrészt a kiszámíthatatlan időjárási jelenségek miatt jelentősen megnőhet az utazás ára, főleg, ami a biztosítást illeti.

A biztosítóknak ugyanis egyre széleskörűbb védelmet kell garantálniuk ügyfeleiknek, ráadásul már nem csak akkor, ha azok a trópusokra utaznak. Ennek pedig könnyen és hamar látható hatásai lesznek az utasbiztosítási díjakban.

Mindennapi költségek

Rémhírek ide, jóslatok oda, Magyarországról nézve még nagyon távolinak tűnhet az éghajlatváltozás, főleg, ami a mindennapi életünket illeti. Azonban a negatív hatások elég hamar begyűrűzhetnek például a lakhelyünkkel kapcsolatos kiadásokba is.

A legegyszerűbb ilyenkor az egyre gyakoribb, extrém meleg miatt beszerelt légkondicionáló berendezésekre gondolni – ezek áramfogyasztása biztosan megemeli majd a háztartások átlag költéseit. A megemelkedett kiadást pedig aligha fogják ellenpontozni az esetleges enyhébb telek alatt megspórolt összegek.

Fontos számba venni a közvetett pénzügyi hatásokat is. Számos kutatás alátámasztja, hogy a hosszantartó kánikula jelentős terheket ró az emberi szervezetre. Megterheli a szív- és érrendszert, illetve az idegrendszerünkre is rossz hatással van. Persze ahhoz nem kell különösebben nagy tudomány, hogy érezzük: idegesebbek, ingerültebbek, türelmetlenebbek, sőt, agresszívabbak vagyunk a szélsőséges meleg miatt.

Ez pedig kihat a koncentrációra és így a produktivitásra is. Durván összefoglalva kevesebb munkát végzünk el nagyobb idő- és energiabefektetéssel, ráadásul lankad a figyelmünk a mindennapi teendőink során, például vezetés közben.

Az ebből fakadó esetleges baleseteket és így kialakult extra költségeket természetesen nagyon nehéz lenne egy-az-egyben a klímaváltozás számlájára írni, ugyanakkor érdemes számolni ezekkel a közvetett hatásokkal is.