Az éghajlatváltozás és megjósolt negatív következményei egyre inkább beszivárognak a gazdasági folyamatokba is. A világsajtóban legtöbbször még az ökológiai hatásokról olvashatunk, vagyis, hogy mi várható a Föld élővilágára nézve. Azonban fontos megnézni azt is, hogyan befolyásolhatja a klímaváltozás a világgazdaság folyamatait. 

Mezőgazdaság

Az éghajlati eseményeknek leginkább a mezőgazdasági termelés van kitéve, ezen belül főként a földművelési ágazatra jellemző a klímával kapcsolatos sebezhetőség. A rendkívül forró és nagyon nagy szárazsággal járó nyarakat már Magyarországon is érzékelhetjük, a világ más területeiről pedig folyamatos tüzekről és extrém szárazságról hallhatunk.

Ezenfelül a folyamatos áradások és az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárás is nehézségeket okoznak a termelésben. Mindennek köszönhetően valószínűleg csökkenő terményhányadokkal kell számolni a jövőben, ami a mezőgazdasági termékek jelentős árnövekedéséhez vezet majd.

Egyes prognózisok szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 10 milliárdos küszöböt, ezen a ponton pedig hihetetlen mértékű keresleti nyomás lesz a mezőgazdasági ágazatokon. A növekvő kereslet és csökkenő kínálat eredményeképpen pedig szinte borítékolható, hogy a még kapható termékek ára akár sokszorosa lesz a jelenleginek.

A fenntarthatósági intézkedések miatti drágulási pedig már jelenleg is érzékelhető. Az állattenyésztésre egyre nagyobb nyomás helyezedik. Az állatok fenntartható életkörülményeiért és az eldobható csomagolások kivezetésére is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a termeléssel foglalkozó vállalatok. Ennek pedig rövid távon szintén árnövelő hatása van.

Infrastruktúra és kommunikáció

Az extrém időjárási jelenségek miatt jelentős csapások érhetik az országok infrastruktúráját és kommunikációs hálózatait is. A hirtelen megáradt folyók közvetlenül veszélyeztetik az érintett területek vasúti és országúti közlekedését, ami természetesen komolyan befolyásolja a szállítmányozást is.

Emellett a jelenleg ismert rendszerek, például távvezetékes, illetve optikai kábeles hírközlési megoldások is veszélybe kerülhetnek. A súlyos viharok, áradások mind fenyegetik ezeket, így ebben az ágazatban is jelentős (és drága) változásokra kell felkészülni.

Mindezek miatt a cégeknek már most javasolják a lokális szemlélet elsajátítását, vagyis azt, hogy például nyersanyagaik beszerzésekor ne hagyatkozzanak pusztán globális forrásokra. A helyi beszállítókra és nyersanyagokra való átállás eleinte költségesebb lehet, hosszabb távon azonban valószínűleg ez lesz a fenntartható megoldás.

Befektetés és biztosítás

A pénzügyi elemzők egyfajta mindset-változást javasolnak a befektetői piacok szereplőinek. A jelenlegi rendszerben sokszor historikus adatokra támaszkodva hoznak döntést a befektetők, mostantól azonban nagy szükség van a jövő felé tekintésre is.

A befektetői viselkedés nagyban befolyásolja, hogy lezajlanak-e a szükséges lépések a fenntarthatóság felé, ezért a tanácsadók azt javasolják, hogy igyekezzünk a kevésbé környezetkárosító megoldások mellett letenni a voksunk a portfólió kialakításakor.

A biztosítási szektor szintén nagy változáson mehet keresztül a klímaváltozás miatt. A kiszámíthatatlan időjárási viszonyok és megnövekedett infrastrukturális költségek miatt szinte egészen biztosan számolni kell a biztosítási árak növekedésével: egyes területeken a lakhatás és termelés, más területeken inkább az utasbiztosítás válik kockázatosabbá, mint amilyen eddig volt.

Egészségügy

A klímaváltozásnak nem csak azokon a területeken lesz komoly népegészségügyi hatása, amelyeket közvetlenül érintenek az extrém viharok, áradások vagy éppen szárazságok. A hosszan tartó kánikula, kiszámíthatatlan frontmozgás és esőzések leterhelik a mérsékeltebb területeken élők szervezetét is, ez pedig már középtávon az egészségügyi szolgáltatások komoly keresletnövekedéséhez vezethet.

Ráadásul a felmelegedett klíma miatt olyan helyeken is felüthetik a fejüket súlyos trópusi betegségek, ahol ez korábban nem volt jellemző, így Európa országaiban is. Az egészségügyileg rosszabb állapotban lévő lakosság munkaereje pedig emiatt csökkenhet: a megromlott közegészség dekoncentráltsághoz és több betegállományhoz vezet majd, ami szintén hatalmas terheket ró a Föld államaira.