Az elmúlt hónapokban érkező hírek szerint csökkenhet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás költsége. Vannak azonban olyan szkeptikus nézetek is, melyek szerint valódi csökkenésre nem lehet számítani. Hogy miről is van szó pontosan, a cikkből kiderül.

2019-tól eltörlik a baleseti adót

Ez alapvetően jó hír az autósok számára, ugyanis a jelenlegi rendelkezések szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás után 30 százalékos baleseti adót fizetünk. És bár az adó mértéke az éves biztosítási díj 30 százaléka, van egy felső határa is, ami szerint napi 83 forintnál nem fizethetünk többet.

Ezt az adót törlik el 2019-ben. Ennek alapján a biztosítás olcsóbb lesz, de van egy kis bökkenő.

A baleseti adó helyett a törvénykezés biztosítási adót vezetne be a kgfb-re. Ez abban különbözik a baleseti adótól, hogy nem a biztosítottat, hanem a biztosítót terhelik az ezzel járó költségek.

Egyáltalán mi az a baleseti adó?

A baleseti adót még 2012-ben vezette be a kormány. Az indok az volt, hogy a közlekedési balesetek sérültjeinek kezelése évente megközelítőleg 20 milliárd forintnyi költséget jelent az egészségügyi kasszából, és indokolt lenne, ha ennek finanszírozásához maguk a károkozók is hozzájárulnának.

Mi a különbség a baleseti adó és a biztosítási adó között?

A legrövidebben összefoglalva annyi, hogy a baleseti adót a biztosítottnak kell megfizetnie, ahogyan azt a fentiekben is írtuk. Megfigyelhető, hogy kgfb-díjértesítőkön is külön sorban kerül feltüntetésre a baleseti adó.

A 2019-ben érkező módosítás azonban azt fogja jelenteni, hogy a biztosítási adó alanya maga a biztosító lesz. Ezt a tételt pedig külön nem tüntetik majd fel a számlán. És a költséget (elméletileg) nem a biztosított, hanem a biztosító fizeti.

Hol lehet a probléma?

Sokak gyanúja szerint a biztosítótársaságok ezt a költséget egyszerűen áttolják majd az ügyfelekre. Elemzők szerint ugyanis, amikor más biztosítási szolgáltatások esetében bevezették a biztosítási adót, a társaságok által meghirdetett díjak éppen annyival emelkedtek, amennyi a biztosítási adó mértéke volt. Erre számítanak a kgfb-vel kapcsolatban is.

Más biztosítási szolgáltatások esetében a biztosítási adót az alábbi kulcsokkal számolják:

● casco biztosítás esetén a díjak 15 százaléka,
● vagyon- és életbiztosítás esetén a díjak 10 százaléka.

A kgfb esetében pedig az alábbi kulcsokkal számolhatunk:

● személygépkocsi és motorkerékpár esetében 20 százalék,
● egyéb kgbszolgáltatás esetében 15 százalék.

Az adókulcsok egyébként csökkennek a mostani 30 százalékos értékhez képest.

A személygépkocsi-üzemeltetők jól járhatnak

A módosítások fényében a személygépkocsit üzemeltető autósok reménykedhetnek. A mostanihoz viszonyítva ugyanis csökkennek a havi pénzügyi kötelezettségeik. Feltételezve persze, hogy a biztosítási díjak nem emelkednek a mostaniakhoz képest.

Ha azonban a biztosítótársaságok úgy döntenek, hogy teljes egészében a biztosítottra hárítják a biztosítási adó költségeit, az autósok még akkor is kevesebbet fizetnek majd, mint a jelenlegi szabályok értelmében.

A fuvarozók rosszul (is) járhatnak a módosítással

Mivel a magas biztosítási díj magasabb havi költségekkel is jár, vannak a módosításnak elszenvedői is. A buszok, vonatok, illetve teherautók adója ugyanis másképpen tevődik össze, mint a személyautósoké.

Szerencsés esetben a fuvarozók számára nem jelent csökkenést a módosítás, kevésbé szerencsés esetben azonban akár emelkedést is eredményezhet. Rájuk ugyanis (ellentétben az eddigi gyakorlattal) a rendelkezés nem vonatkoztat felső határt, így néhányan valóban rosszul járhatnak.

És bár a személyautósok megúszhatják azt, hogy a a biztosítási adó költségeit rájuk hárítsa a szolgáltató, a fuvarozók esetében olyan magas összegekről beszélünk, hogy ez kevésbé elképzelhető.

Ha szeretnél további érdekes és hasznos cikket olvasni a kötelező biztosításról, szemezgess a témában íródott cikkeink között. Amennyiben hasznosnak találtad ezt a cikket, jelezd nekünk egy kommentben, vagy like formájában, esetleg oszd meg ismerőseiddel, hogy tudják, mire számíthatnak 2019-ben.