Bár alapvetően pénzügyi megoldásokkal, megtakarításokkal és biztosításokkal kapcsolatos tanácsokkal szolgálunk, olykor egy kicsit kitekintünk ebből a kánonból, mert vannak olyan megoldások, amelyek bár nem szorosan, de érintik ezeket a területeket. Aktuális cikkünkkel azoknak szeretnénk segíteni, akik másként döntenének, ha újra karrierválasztás elé állhatnának, vagy éppen ebben a korban lévő gyermekeiknek szeretnének segíteni ebben a kérdésben.

Azok a bizonyos generációs különbségek

“Tanulj ügyvédnek, azok halálra keresik magukat.” “Szerezz egy szakmát, azzal életed végéig elboldogulsz.” Ismerősek az ilyen és ehhez hasonló mondatok? A legtöbbünk szülei pont így nyilatkoztak, amikor továbbtanulási kérdésekben próbáltak meg segíteni nekünk – rendszerint jó szándékkal.

De vajon igazuk volt?

Erre a kérdésre természetesen nem létezik egyértelmű válasz. Van néhány dolog, ami azonban bizonyos. Egyfelől a továbbtanulási és pályaválasztási kérdésekben nem annak kell lennie az elsődleges kérdésnek, hogy mennyi pénzt kereshetünk vele később, hanem annak, hogy milyen affinitás mutatkozik bennünk – vagy gyermekeinkben –, és ennek alapján érdemes szakirányokat választani.

Továbbá az is megfigyelhető, hogy lényegesen más kort élünk, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor a szüleinknek maguknak kellett meghozniuk ezeket a döntéseket.

A világ és az információáramlás felgyorsult. A fiatalok nem maradnak egy cég állományába átlag 4-5 évnél tovább. Egyre népszerűbb a saját vállalkozás indítása is. A legnagyobb különbség azonban nem ebben nyilatkozik meg. Hanem abban, hogy a végzettséggel kapcsolatos követelmények is átíródni látszanak.

Milyen papírra van szükség egy “jó” pozíció betöltéséhez?

Az előző bekezdésekhez kapcsolódva: mindenképpen az egyén képességeihez leginkább passzoló. Ez persze közhelynek tűnhet, de valójában ez a legnagyobb igazság. Hiába választja ugyanis valaki az ügyvéd szakmát, ha nem szereti, és vagy kibukik az egyetemről, vagy megszerzi a szükséges papírokat, de nem érzi magáénak a hivatását. Pénzt keres majd vele, de korántsem biztos, hogy annyira viszi, amennyire a képességei alapján vihetné – és akkor a boldogságfaktorról még nem is beszéltünk.

Emellett persze tényezőnek kell lennie az adott szakma piacképessége is. Stratégiai alapon jó döntés lehet a hiányszakmák kiválasztása – ezeket az eduline minden évben összegyűjti. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a hiányszakmák nemcsak számunkra tűnnek kecsegtetőnek, így könnyen lehet, hogy mire gyermekünk felnő, már nem is lesz szükség annyi szakemberre az adott területen.

Alapjában véve egyébként az lehet a legjobb döntés, ha szakemberek véleményét kikérve segítünk gyermekeinknek a karrierválasztásban – és ha át szeretnéd képezni magad, számodra is ez a legjobb opció. Ebben az imént említett eduline nagy segítségedre lehet, de pedagógusok és felnőttoktatók is segíthetnek.

És amiről ne feledkezz meg: “lifelong learning”

A pályaválasztás komoly döntés, és az egész életedre hatással lesz – ahogyan a gyermekedére is. A cikk első bekezdéseiben azonban utaltunk rá, hogy napjainkban megváltoztak a játékszabályok. Online tanfolyamokkal, intenzív kurzusokkal és szakmai továbbképzésekkel vagy éppen OKJ tanfolyamokkal komoly előnyre tehetsz szert a munkaerőpiacon. Persze a diploma továbbra is értékes, de egyre inkább inflálódik – az alapszakos diploma legalábbis mindenképpen.

Azt fontos megértenünk, hogy a világgal együtt a munkaerőpiac is átalakul. A 3-6 év alatt megszerezhető felsőoktatási képzéseken megszerezhető tudás a legtöbb esetben 1-2 éven belül elévül. A cégek tehát elsősorban leginkább rugalmas, tanulni tudó és akaró, önálló munkavállalókat keresnek. Ez pedig előnyödre válhat, ha éppen azon gondolkodsz, hogy átképeznéd magad.

Mit gondolsz? Szerinted 30-40 éves korban megteheti az ember, hogy átképezze magát? Van egyáltalán választási lehetősége ezzel kapcsolatban? Érdekel a témával kapcsolatban alkotott véleményed, így szívesen vennénk, ha kommentben megosztanád velünk. Ha pedig tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, hogy minél többen kapcsolódhassanak be a diskurzusba.