Mi a nyugdíjbiztosítás, hogyan működik, és elveheti-e az állam?

A nyugdíjbiztosítás legfontosabb szabályai röviden

Mi a nyugdíjbiztosítás?

A nyugdíjbiztosítás olyan életbiztosítás, amelynek elsődleges célja, hogy a biztosított nyugdíjas éveire saját megtakarítást halmozzon fel.

A szerződő rendszeresen – például havonta – fizeti a biztosítás díját. A befizetés egy része fedezheti a biztosítás költségeit és a biztosítási kockázatokat, a fennmaradó rész pedig a választott konstrukció szerint megtakarításként, illetve befektetésként dolgozik tovább.

A nyugdíjbiztosítás ezért egyszerre tartalmazhat életbiztosítási védelmet és hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítást. Nem minden nyugdíjcélú megtakarítás nyugdíjbiztosítás. A jogszabály pontosan meghatározza, hogy milyen életbiztosítás minősülhet annak.

Mióta létezik nyugdíjbiztosítás Magyarországon?

Nyugdíjcélú életbiztosítások korábban is léteztek, de a jelenlegi adójóváírással támogatott nyugdíjbiztosítási rendszer 2014. január 1-jétől működik.

Ettől az időponttól vált lehetővé, hogy a jogszabályban meghatározott nyugdíjbiztosításokra teljesített befizetések után személyi jövedelemadóból adójóváírást lehessen igénybe venni. Ezért amikor ma nyugdíjbiztosításról beszélünk, általában ezt az adójóváírásra jogosító konstrukciót értjük alatta.

Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy nyugdíjbiztosításnak?

A nyugdíjbiztosítás nem egyszerűen egy olyan életbiztosítás, amelyet nyugdíjcélra használunk. Ahhoz, hogy egy szerződés jogszabály szerint nyugdíjbiztosításnak minősüljön, meghatározott feltételeknek kell megfelelnie.

A szolgáltatást többek között az alábbi események válthatják ki:

• a biztosított halála,
• saját jogú nyugellátásra való jogosultság megszerzése,
• legalább 40%-os egészségkárosodás,
• a szerződés megkötésekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár elérése.

A szabályozás a szolgáltatás időzítésére is tartalmaz előírásokat, ezért különösen akkor fontos a szerződési feltételek pontos vizsgálata, ha valaki már közel jár a nyugdíjkorhatárhoz.

Hogyan működik a nyugdíjbiztosítás?

Egyszerűsítve a folyamat így néz ki:

befizetés → költségek és biztosítási díjrész → megtakarítás vagy befektetés → hozam → adójóváírás → nyugdíjcélú szolgáltatás

A végül felhalmozódó összeg nemcsak attól függ, hogy mennyit fizetünk be.

Fontos az is, hogy:

• mennyi ideig takarékoskodunk,
• mekkorák a szerződés költségei,
• milyen befektetést választunk,
• milyen hozamot ér el a befektetés,
• igénybe tudjuk-e venni az adójóváírást,
• illetve emeljük-e idővel a rendszeres befizetésünket.

Egy 20–30 éves szerződésnél ezek közül már viszonylag kis különbségek is jelentősen befolyásolhatják a végső megtakarítást.

Garantált hozamú vagy unit-linked nyugdíjbiztosítás?

A nyugdíjbiztosítások befektetési szempontból két alapvetően eltérő működésű csoportba sorolhatók: hagyományos és unit-linked konstrukciókra.

Mit jelent a hagyományos nyugdíjbiztosítás?

A hagyományos életbiztosítás tartalmazhat garantált szolgáltatást vagy garantált elemet. Bizonyos konstrukcióknál a biztosító által elért többlethozamból is részesedhet az ügyfél. A pontos garancia mindig az adott biztosítás feltételeiből derül ki.

Mit jelent a unit-linked nyugdíjbiztosítás?

A unit-linked, vagyis befektetési egységekhez kötött életbiztosításnál a befizetések meghatározott része különböző eszközalapokba kerülhet. Ezek befektethetnek például kötvényekbe, részvényekbe, befektetési alapokba, pénzpiaci eszközökbe vagy ezek különböző kombinációiba. Itt a befektetési kockázatot alapvetően az ügyfél viseli, ezért a jövőbeni hozam nem garantált.

Garantált a nyugdíjbiztosítás hozama?

Nem minden esetben. A nyugdíjbiztosítás hozama csak akkor garantált, ha az adott szerződés erre kifejezett garanciát tartalmaz.

A unit-linked nyugdíjbiztosítások befektetési hozama általában nem garantált. Ez azért fontos, mert ha egy kalkuláció például évi 4%, 6% vagy 8%-os becsült hozammal számol, az nem ígéret, hanem egy számítási feltételezés. A tényleges eredmény ennél magasabb és alacsonyabb is lehet. Általánosságban a magasabb részvényarány nagyobb hosszú távú hozam lehetőségét kínálhatja, de ezzel együtt az árfolyam-ingadozás és a veszteség kockázata is nagyobb lehet.

Mennyi adójóváírás jár a nyugdíjbiztosítás után?

A nyugdíjbiztosítás egyik legfontosabb előnye az adójóváírás. A jogosító befizetés 20%-áról lehet rendelkezni, évente legfeljebb 130 000 Ft értékben.

A maximális összeghez évente 650 000 Ft jogosító befizetés szükséges.

Az adójóváírást nem a bankszámlánkra kapjuk meg. Az adóbevallásban rendelkezni kell róla, és az összeg a nyugdíjbiztosítási szerződésre kerül. Az adójóváírás kihasználásához megfelelő összegű, rendelkezésre álló személyi jövedelemadóra is szükség van.

Mi történik, ha idő előtt megszüntetem a nyugdíjbiztosítást?

A nyugdíjbiztosítás alapvetően hosszú távú megtakarítás, ezért idő előtti megszüntetése pénzügyileg kedvezőtlen lehet. A visszavásárlási érték – különösen a szerződés első éveiben – jelentősen eltérhet az addig befizetett teljes összegtől. A nyugdíjcél megszűnése az addig igénybe vett adójóváírásra is hatással lehet, ezért ezt a konstrukciót elsősorban olyan összeggel érdemes vállalni, amely várhatóan hosszú távon is biztonsággal fizethető.

Elveheti-e az állam a nyugdíjbiztosításban lévő pénzt?

A nyugdíjbiztosítás nem része az állami nyugdíjrendszernek és nem magánnyugdíjpénztári számla. Egy biztosító és az ügyfél között létrejött magánjogi életbiztosítási szerződésről van szó.

A jelenlegi magyar jogrend nem tartalmaz olyan általános mechanizmust, amely alapján az állam a nyugdíjbiztosításokat a korábbi magánnyugdíjpénztári rendszerhez hasonló módon egyszerűen átvenné. Ugyanakkor fontos különválasztani a biztosításban felhalmozott megtakarítást és az ahhoz kapcsolódó adózási szabályokat.

A jogszabályi környezet hosszú távon változhat. Ilyen lehet például az adójóváírás mértéke vagy feltételrendszere. Ezért pontosabb azt mondani, hogy a nyugdíjbiztosítás jelenleg biztosítóval kötött magánjogi szerződés, mint azt állítani, hogy évtizedeken keresztül semmilyen jogszabályi változás nem érintheti.

Mire érdemes figyelni nyugdíjbiztosítás választásakor?

Nem érdemes kizárólag a várható hozam alapján választani. Legalább ilyen fontos a szerződés TKM-je és tényleges költségei, a befektetési lehetőségek, a garanciák, a visszavásárlási feltételek, a díjfizetés módosíthatósága és az, hogy mekkora befektetési kockázatot szeretnénk vállalni. Egy 35 éves és egy 55 éves megtakarító számára ezért nem feltétlenül ugyanaz a konstrukció vagy befektetési stratégia megfelelő.