Kezdődik a fűtési szezon, mit ellenőrizzünk, és milyen szén-monoxid-érzékelőt válasszunk?

Ne várjuk meg az első igazán hideg napot

Ősszel sok háztartásban hónapok óta először indul el a kazán, konvektor, kandalló vagy kályha. Érdemes még a hideg idő előtt próbafűtést végezni. Így időben kiderülhet, ha a berendezés nem indul megfelelően, szokatlan hangot ad, hibát jelez vagy más probléma jelentkezik.

A fűtési rendszer biztonságát érdemes egészében vizsgálni. Hiába működik megfelelően például a kazán vagy a kályha, ha probléma van az égéstermék elvezetésével vagy nem biztosított az égéshez szükséges megfelelő levegő-utánpótlás.

Mit érdemes ellenőrizni a házon belül?

A fűtési szezon előtt érdemes átnézni, illetve szükség esetén szakemberrel ellenőriztetni:

• a kazánt, konvektort, kályhát vagy kandallót;

• a füstcsöveket, azok rögzítését és látható állapotát;

• a szellőzőket és légbevezetőket;

• a radiátorokat, szelepeket és látható csatlakozásokat;

• a szén-monoxid-érzékelő működőképességét és élettartamát;

• a füstérzékelő működését és szükség esetén az elemét;

• szilárd tüzelésnél a fűtőberendezés környezetét és az éghető anyagok megfelelő távolságát.

Különösen fontos a levegő-utánpótlás. A jól záródó modern ablakok és ajtók mellett egy nyílt égésterű berendezés nem feltétlenül jut elegendő levegőhöz. A biztonságos működéshez szükséges levegő-utánpótlást ezért nem szabad megszüntetni vagy a szellőzőnyílásokat eltakarni.

Mit ellenőrizzünk a házon kívül?

A fűtés biztonsága nem ér véget a kazánnál vagy a kályhánál. Érdemes kívülről is megnézni a kémény és az égéstermék-elvezető környezetét, illetve azt, hogy nem látható-e sérülés vagy más rendellenesség. A kémény műszaki állapotának tényleges vizsgálatát azonban bízzuk kéményseprő szakemberre.

Családi háznál arra is érdemes figyelni, hogy a kéményseprői ellenőrzés nem minden esetben történik automatikusan, ezért szükség lehet az ellenőrzés külön kezdeményezésére.

Mikor kell tartani a szén-monoxid-mérgezéstől?

A szén-monoxid különösen veszélyes, mert színtelen és szagtalan gáz, jelenlétét emberi érzékszervekkel nem lehet megbízhatóan észlelni. Tévhit, hogy csak a régi gázkazán jelenthet veszélyt. Szén-monoxid akkor keletkezhet, ha az égés nem megfelelő, például egy nyílt lánggal működő berendezés nem kap elegendő oxigént, vagy probléma van az égéstermék elvezetésével.

Kockázatot jelenthet például:

• nyílt égésterű gázkazán;

• gázkonvektor;

• gázüzemű vízmelegítő;

• gáztűzhely;

• fatüzelésű kályha;

• cserépkályha;

• kandalló;

• más, zárt térben nyílt lánggal működő berendezés.

Vagyis a fatüzelés sem jelent automatikus védelmet a szén-monoxid-mérgezéssel szemben.

Milyen szén-monoxid-érzékelőt vásároljunk?

Nem mindegy, milyen CO-érzékelőt teszünk az otthonunkba. Egy nem megfelelően működő készülék azért különösen veszélyes, mert hamis biztonságérzetet adhat.

A Katasztrófavédelem korábban piacfelügyeleti hatóságként akkreditált laboratóriumban bevizsgált szén-monoxid-érzékelőkről pozitív és negatív listát tett közzé. A pozitív listán azok a vizsgált készülékek szerepelnek, amelyeket megfelelőnek minősítettek, míg a negatív listára a vizsgálaton nem megfelelő készülékek kerültek.

Ellenőrizze a Katasztrófavédelem által megfelelőnek minősített és nem megfelelőnek minősített szén-monoxid-érzékelőinek listáját a linkre kattintva.

Fontos tudni, hogy 2024. október 1-jétől a szén-monoxid-érzékelők hatósági piacfelügyeletét már a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok látják el. A Katasztrófavédelem oldalán elérhető lista ezért a BM OKF által 2024. szeptember 30-ig végzett piacfelügyeleti vizsgálatok eredményeit tartalmazza. Vásárlásnál emellett válasszunk megbízható forrásból származó, magyar nyelvű használati utasítással rendelkező készüléket, és mindig tartsuk be a gyártó telepítési előírásait.

A CO-érzékelő sem működik örökké

Nem elég egyszer megvásárolni a szén-monoxid-érzékelőt, majd évekre megfeledkezni róla. Az érzékelőknek meghatározott élettartamuk van. Ellenőrizzük a készüléken és a használati útmutatóban feltüntetett adatokat, szükség esetén cseréljük az elemet, az élettartama végére ért készüléket pedig cseréljük újra. A CO-érzékelő elhelyezésénél mindig a gyártó utasítása az elsődleges. Nem megfelelő helyre felszerelve még egy jó minőségű készülék sem feltétlenül nyújtja azt a védelmet, amelyet várunk tőle.

Füstérzékelő vagy szén-monoxid-érzékelő?

A kettő nem ugyanaz, és egyik sem helyettesíti a másikat. A szén-monoxid-érzékelő a CO jelenlétére figyelmeztet, míg a füstérzékelő egy kialakuló tűz korai észlelésében segíthet. Ezért egy olyan otthonban, ahol az adottságok indokolják, érdemes mindkét eszköz használatát megfontolni.

Fatüzelésnél mire figyeljünk?

Kályhák és kandallók esetében a kémény állapota mellett a tüzelőanyag és a berendezés környezete is fontos. Lehetőleg megfelelően kiszárított tűzifát használjunk. Ne égessünk festett, lakkozott vagy kezelt fát, illetve háztartási hulladékot a fűtőberendezésben. A tűzifát, papírt és más éghető anyagot ne közvetlenül a kályha vagy kandalló mellett tároljuk. A kipattanó szikra vagy a berendezés felhevült része is tüzet okozhat.

Mi legyen a nyaralóval?

A nyaralókra különösen érdemes odafigyelni, hiszen előfordulhat, hogy a fűtőberendezést hónapok óta senki nem használta.

Az első őszi befűtés előtt érdemes ellenőrizni vagy ellenőriztetni a fűtőberendezést, a kéményt és a füstcsövek állapotát. Ha van CO- vagy füstérzékelő, ellenőrizzük annak működését és élettartamát is. Ha a nyaraló télen hosszabb ideig üresen marad, gondoskodjunk a vízvezetékek és a fűtési rendszer megfelelő fagyvédelméről is. Különösen rossz ötlet úgy megérkezni egy hideg hétvégére, hogy a kandalló, kályha vagy kazán hónapok óta nem működött, majd ellenőrzés nélkül azonnal teljes teljesítménnyel használni kezdjük.

A biztonság pénzügyi kérdés is

Egy időben észlelt kisebb meghibásodás javítása rendszerint sokkal kezelhetőbb helyzet, mint amikor a fűtési rendszer a tél közepén áll le, elfagy egy vezeték, kéménytűz vagy lakástűz keletkezik.

A fűtési szezon kezdete ezért jó alkalom arra is, hogy elővegyük a lakásbiztosításunkat. Érdemes megnézni, hogy az épület és az ingóságok biztosítási összege még megfelel-e a mai értékeknek, illetve milyen károkra és milyen feltételekkel nyújt fedezetet a szerződés.