Mennyibe kerül a kötelező kivitelező felelősségbiztosítás?

2026. július 31-én érvényes kötelező kivitelezői felelősségbiztosítási díjak a Pannon-Safe kivitelezői felelősségbiztosítás kalkulátorrával kalkulálva.

Forrás: Pannon-Safe kivitelezői felelősségbiztosítás kalkulátorrával - A fenti táblázatban szereplő éves díjak egy 6.000.000 Ft nettó árbevételű villanyszerelőre vonatkoznak.

Mi befolyásolja a kivitelezői felelősségbiztosítás díját?

A biztosítás díját több tényező együttesen alakítja. Az egyik legfontosabb az előző évi nettó jövedelem, mert ez határozza meg a jogszabály szerint kötelező minimális biztosítási összeget. Minél magasabb fedezetet kell biztosítania a társaságnak, annál magasabb lehet az éves díj.

Lényeges a végzett tevékenység jellege is. Egy kizárólag festéssel vagy burkolással foglalkozó vállalkozás kockázata eltérhet egy szerkezetépítést, bontást, magasban végzett munkát, mélyépítést vagy teljes generálkivitelezést vállaló cég kockázatától. A biztosító ezért nemcsak a vállalkozás tevékenységi kódját, hanem a ténylegesen végzett munkákat is vizsgálhatja.

A díjat befolyásolhatja továbbá a vállalkozás létszáma, az alvállalkozók igénybevétele, a korábbi kárelőzmény, a vállalt munkák jellemző értéke, a területi hatály, a választott önrész, valamint az, hogy a vállalkozás kizárólag a jogszabályi minimumot vagy annál szélesebb biztosítási fedezetet szeretne.

Az egyes biztosítók eltérően értékelhetik ugyanazt a tevékenységet. Előfordulhat, hogy valamelyik társaság egy bizonyos szakmára kedvezőbb díjat ad, míg egy másik biztosító ugyanarra a vállalkozásra magasabb díjat vagy szigorúbb feltételeket alkalmaz. A díjak mellett ezért az önrészt, a kizárásokat, a kiegészítő fedezeteket és a kárrendezési feltételeket is célszerű összehasonlítani.

Kiknek kötelező kivitelezői felelősségbiztosítást kötniük?

A kötelezettség azokra a vállalkozó kivitelezőkre vonatkozik, amelyek vagy akik ténylegesen építőipari kivitelezési tevékenységet végeznek. Nemcsak a nagy építőipari cégek és a generálkivitelezők érintettek, hanem az egyéni vállalkozók, a kisebb szakipari kivitelezők és az alvállalkozók is.

A kötelezettség társas vállalkozások esetében a TEÁOR’25 szerinti 41.00–43.99 közötti tevékenységeket érinti, a 43.60 kivételével. Egyéni vállalkozóknál az ÖVTJ’25 szerinti 410001–439906 közötti tevékenységi körök érintettek, itt is a 436001 kivételével. A biztosítás szükségességét azonban nem önmagában a bejegyzett tevékenységi kör, hanem a ténylegesen végzett építőipari kivitelezési tevékenység alapján kell megítélni, ha nem képződött előző tárgyévben bevétel kivitelezői tevékenységre, akkor nem kell biztosítást kötni.

A kötelezettség tehát érinti többek között azokat az építőipari cégeket és egyéni vállalkozókat, akik az épületek építésével, felújításával, szerkezetépítéssel, tetőfedéssel, villanyszereléssel, víz- és gázszereléssel, burkolással, festéssel, szigeteléssel vagy más szakipari munkával foglalkozónak és ezekből bevételük származik.

Melyik jogszabály írja elő a biztosítást?

A kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás részletes szabályait az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, azon belül elsősorban a 21/B–21/G. § tartalmazza. A kötelezettséget a 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet vezette be, és a vállalkozó kivitelezőknek 2025. január 15-től kell megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezniük.

A szabályozás szerint a vállalkozó kivitelező köteles biztosítást kötni az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott károk megtérítésére. A biztosítást más személy – például egy fővállalkozó – is megkötheti a kivitelező javára, de az érintett vállalkozó kivitelezőnek biztosítottként név szerint szerepelnie kell a szerződésben.

Mire nyújt fedezetet a kötelező biztosítás?

A kivitelezői felelősségbiztosítás alapvető célja, hogy fedezetet nyújtson azokra a károkra, amelyeket a kivitelező a szakmai szabályok, előírások vagy a kivitelezési szerződés rendelkezéseinek megszegésével okoz, és amelyekért jogszabály alapján kártérítési felelősséggel tartozik.

A biztosításnak ki kell terjednie a személyi sérüléses és dologi károkra, valamint az ezekkel összefüggésben felmerülő sérelemdíjakra. A fedezetnek a kivitelező munkavállalói, más munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló közreműködői, illetve az általa igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra is ki kell terjednie, amelyekért a biztosított kivitelező felelős.

Fontos, hogy a felelősségbiztosítás nem helyettesíti a kivitelező jótállási és szavatossági kötelezettségeit. A hibás teljesítés kijavításának költsége, a saját hibás munkarész cseréje vagy az újra elvégzendő munka nem minden esetben minősül biztosítási eseménynek. A pontos fedezetet és a kizárásokat ezért mindig az adott biztosító szerződési feltételei alapján kell ellenőrizni.

Mekkora biztosítási fedezettel kell rendelkezni?

A jogszabály a vállalkozás előző naptári évi nettó jövedelme alapján öt különböző fedezeti kategóriát határoz meg. A legalacsonyabb kategóriában – legfeljebb 100 millió forintos éves nettó jövedelem mellett – legalább 20 millió forintos káronkénti és 40 millió forintos éves fedezet szükséges. A legmagasabb, 10 milliárd forint feletti kategóriában legalább 200 millió forintos káronkénti és 400 millió forintos éves fedezetet kell biztosítani.

A biztosítás megkötésekor, illetve évfordulóján a megelőző naptári év nettó jövedelmét kell figyelembe venni. Amennyiben a vállalkozás másik jövedelmi kategóriába kerül, a biztosítási összegeket is módosítani kell. Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó beruházásokból származó nettó jövedelmet a kategória megállapításánál le kell vonni.

Mi történik a biztosítás megkötése után?

A megfelelő biztosítás meglétét a kivitelezői nyilvántartásban is igazolni kell. Ehhez jellemzően a biztosítási kötvényt, a biztosító által kiadott fedezetigazolást, illetve az előírt árbevételi vagy jövedelmi adatokat kell feltölteni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendszerébe.